Hogyan kezeld táplálkozással és életmóddal az ösztrogéndominanciát?

„Önnek ösztrogéndominanciája van.”

Sajnos egyre több nő kapja meg a letaglózó diagnózist – általában egy adag gyógyszer kíséretében.

Tény, hogy az utóbbi 50-60 évben annyit változott a környezetünk és az életritmusunk, hogy a dédnagymamánk sűrűn pislogva kísérné végig egy napunkat. Ez viszont nem borítékolja, hogy bárkinek együtt kell élnie a hormonegyensúly-zavarral vagy kizárólag gyógyszerekkel lehet kezelni a problémát.

Épp ellenkezőleg: most olyan tanácsokat kapsz, amelyekre valószínűleg a dédid is bólogatna.

Egyik sem „titkos tudás”.

Sőt, mindegyik a természetes női ösztönökön alapszik – amiket a marketingzajos, túlkínálatos és túlfogyasztó világban a legtöbben elnyomunk.

*Az egész cikket jó szívvel ajánljuk, ha az ösztrogéndominancia háttere és megoldási lehetőségei is érdekelnek, de az alcímekre kattintva rögtön egy-egy altémára is tudsz ugrani.

A suliban az ösztrogén bemutatása általában annyiban merül ki, hogy „a másodlagos nemi jelleg kialakításáért és a menstruációs ciklus lefolyásáért felel”.

Ennél azonban sokkal vagányabb hormonról van szó: a ciklus első felében neki köszönhetjük, hogy produktívak, nyitottak vagyunk, a második felvonásban pedig az ösztrogénszint csökkenése miatt érzünk erős késztetést, hogy visszahúzódjuk egy takaros kis barlangba.

Ösztrogén nélkül nem lenne szép, kerek mellünk, nem termelődne a méhnyaknyák, nem lenne széles, szépen ringó csípőnk és folyamatosan a pince alatt lenne a libidónk.

De nemcsak a szépségmegőrzésben és a termékenység fenntartásában, hanem az egészségmegőrzésben is bőven jut feladat a női hormonnak.

Közrejátszik például:

• a csontállomány fenntartásában, ezáltal a csontritkulás megelőzésében.
• a koleszterinszint szabályozásában.
• az alvásminőség javításában.
• a vizelet kiválasztásában.

A kedvező hozományokra viszont csak akkor számíthatsz, ha nem szedsz fogamzásgátlót, mert ennek egyik következményeként jelentősen visszaesik a természetes ösztradioltermelés.

Az általános egészségjavító hatása miatt jó hír, hogy az ösztrogén a menstruáció elmúltával sem vonul ki az életünkből, mert az egyik fajtája a menopauza után is termelődik – csak ezt a szervezet már a zsírraktárakban és nem a petefészekben állítja elő.

Eddig az ösztrogén a világ legcsodálatosabb szteroidhormonjának tűnik, ugye?

Tényleg az, de csak addig, amíg nem pörög túl magas vagy túl alacsony fordulatszámon.

Azért foglalkozunk most főleg az előbbi esettel, azaz az ösztrogéndominanciával, mert a tapasztalataink szerint ez lényegesen gyakoribb.

Kétféleképpen kerülhet túlsúlyba az ösztrogén: a progeszteronszint csökkenésével vagy az ösztrogénszint emelkedésével.

A progeszteron és az ösztrogén szintjét vérvétellel tudod ellenőrizni, de figyelj arra, hogy a ciklusod melyik fázisában végezteted el a vizsgálatot, mert ha rossz intervallumot választasz, akkor könnyen fals eredményeket kapsz.

Segítségként mondjuk, hogy az ösztradiolt a ciklus 3-5. napján, a progeszteront a következő ciklus előtt kb. 7 nappal érdemes megnézetni – amihez ismerned kell a luteális fázisod hosszát.

A két hormon egyensúlyának felborulására olyan tünetek utalhatnak, mint a:

• mellérzékenység.
• hangulatingadozás (indokolatlanul egyik pillanatról a másikra).
• hajhullás (mondjuk ezt fenntartásokkal kezeld, mert kismillió kiváltó oka lehet).
• hirtelen hízás úgy, hogy a táplálkozásod és az aktivitásod változatlan.
• az eddig pontos menstruációs ciklus felborulása.
• konstans fáradtságérzet akkor is, ha eleget alszol.
• nyugtalan alvás.
• gyakori fejfájás.
• pajzsmirigy alulműködés.

Bár az ösztrogéndominanciáról lényegesen többet beszélünk, az alacsony ösztrogénszintet sem szabad félvállról venni. Az ilyen jellegű eltolódást szintén ki kell vizsgáltatni, aminek a vérzészavar és a terméketlenség a leggyakoribb velejárója.

Egyetlen hormon sem légüres térben kering, hanem a testünkben lévő többi hormonnal, enzimmel, szervvel kommunikálva közlekedik.

Érdekesség,  hogy szinte minden szervezetben zajló folyamatnak, funkciónak köze van az emésztőrendszerhez, ezért ezt a területet hatalmas erőbedobással kutatják.

„De hogy jut az ösztrogén az emésztőrendszerbe?”

Jogosan merülhet fel benned a kérdés.

Az egyszerűség kedvéért vegyük azt az esetet, amikor a petefészek termeli az ösztrogént. Ilyenkor a hormon a véráramban kering, a dolga végeztével pedig a májba kerül, ahol lebomlik és újrafelhasználódik vagy az emésztőrendszeren át távozik.

Utóbbi forgatókönyvnél a belekben találkozik az ösztrobolommal, azaz a mikrobiom ösztrogénszint szabályozásáért felelős részével.

Itt ér össze az ösztrogén és a bélbaktériumok élete, mert ha utóbbi egyensúlya borul, akkor károsodhat az ösztrobolom, ami visszahat a női hormonegyensúlyra. Ilyenkor jelentkeznek olyan gyakori (de nem normális) tünetek, mint a PMS vagy a puffadás.

Ezért sem győzzük sulykolni, hogy gondoskodjatok az emésztőrendszerről a megfelelő cirkadián ritmussal, stresszkezeléssel, táplálkozással és mozgással.

Ha idáig eljutottál, akkor már érted, miért mondjuk, hogy holisztikusan kell kezelni a problémát, tehát édeskevés a progeszteron és az ösztrogén szintjére figyelni.

Talán meglepődsz, hogy nem azzal nyitunk, hogy bizonyos ételeket „feketelistára” teszünk, hanem azt kérjük, hogy legyen egy patent napi ritmusod, feküdj le este 10-11 óra körül, aludj 7-9 órát és találd meg a neked legjobb stresszkezelési módszert.

Amíg ezt a két területet nem rendezed, addig a legjobban összeállított étrend és edzésterv, legdrágább táplálékkiegészítő jótékony hatása sem tud igazán érvényesülni.

A következő lépés még mindig nem a hangzatos superfoodok bevezetése, hanem az ösztrogén hatását imitáló xenoösztrogének kiiktatása.

Xenoösztrogén van például a legtöbb műanyagban, az ipari tejtermékekben, húsokban, a rovarirtó szerekben, a festékekben, oldószerekben, sok tisztítószerben és kozmetikumban.

Ezeket úgy tudod elkerülni, hogy:

• az ételeket üvegedényben tárolod és melegíted.
• ha műanyagot veszel, akkor BPA-menteset választasz, de ebben sem melegítesz.
• amiből tudsz háztáji vagy bio forrást szerzel be (ez hatványozottan érvényes a húsokra, tojásra, tejtermékekre és néhány növényvédőkkel, rovarirtókkal kiemelten kezelt gyümölcsre, zöldségre).

A fenti előzmények után tudunk jó szívvel áttérni az étkezésre, tehát azokra az alapanyagokra, amelyek segítenek kivezetni, kordában tartani a felesleges ösztrogént.

Szuper kiindulás, ha főleg növényi alapokra épül a táplálkozásod, mert így észrevétlenül megugrod a napi ajánlott rostbevitelt és rengeteg ásványi anyagot, vitamint viszel be (hüvelyeseknél, gabonaféléknél az antitápanyagok miatt figyelj az előkészítésre).

Extra segítségként mutatunk egy listát azokról az alapanyagokról, amelyeknek rendszeresen érdemes helyet szorítanod a tányéron:

• Keresztesvirágúak párolva, esetleg pürésítve, némelyik nyersen (karfiol, brokkoli, karalábé, retek, torma).
• Káposztafélék fermentálva, sütve, párolva.
• Zöld levelesek fele-fele arányban nyersen és párolva (rukkola, spenót, madársaláta, céklalevél, endívia).
• Őrölt lenmag. Nemcsak az emésztést segíti a rosttartalmával, hanem az aktív ösztrogén mennyiségét is csökkenti a benne lévő lignánnal.

Ezen felül adunk egy listát azokról az ételekről, amelyeknek jobb, ha minimálisan engedsz teret (azért nem használjuk a „tiltólistát”, mert egy hosszú távon fenntartható életmódba ritkán, de ezek is beleférhetnek):

• Tejtermékek

• Cukros üdítők

Ha extra ízre vágysz, akkor facsarj citromot, grapefruitot, lime-ot szűrt vízbe és kóstolj meg többféle gyógyteát (a málnalevél, levendula, menta, csalán csak néhány példa az elképesztően gazdag felhozatalból).

• Koffein

Főleg az éhgyomros feketét vagy tejes csodákat felejtsd el, mert az egyik legrosszabb energizáló módszer. Ha semmiképp nem tudsz lemondani róla, akkor inkább étkezések környékén és mértékkel fogyaszd.

• Vörös hús

A tejtermékekhez hasonlóan a forrás miatt érdemes finoman bánni vele.

• Szójatermékek

Véletlenül sem szeretnénk hadjáratot indítani a szója ellen, csak azt szorgalmazzuk, hogy mindenképpen GMO-mentes és a lehető legkevésbé feldolgozott formában keresd. A bio szójából készült erjesztett termékek (pl. natto, tempeh) heti 1-2 alkalommal beleférnek egy hormonegyensúlyt támogató étrendbe.

Több órás kiselőadást tudnánk még tartani a női hormonrendszer összefüggéseiről és az egyensúly fenntartásáról, de időhatékonyság miatt most csak a legfontosabb részleteket szedtük össze.

Ha maradt kérdésed, akkor tedd fel bátran e-mailben (shop@organiqa.hu) és megválaszoljuk, ha pedig a fenti tanácsok mellett megbízható forrásból származó, adalékanyagmentes étrendkiegészítőt keresel, akkor érdemes esélyt adnod a Hormonegyensúly kapszulának – erről is nyugodtan kérdezhetsz.

Itt pedig további több száz nő által kipróbált, hormonháztartást támogató terméket találsz.